HTML

Fő támogató

quantis.jpg

Csoma szobája

Nyugat-Tibet majdnem 6000 kilométerre van Budapesttől, de mégis köze van Magyarországhoz. Itt, egy Zangla nevű faluban élt Kőrösi Csoma Sándor, amikor kalandos körülmények közt a tibeti-angol szótárán dolgozott. A Himalája mélyén álló egykori erőd majd 100 évig elfeledve állt, míg hat éve néhány fiatal magyar építész nekiállt, hogy felújítsa. Szerzőnk egy nyarat és egy kemény telet töltött már a vidéken. Idén azért megy ki, hogy kiderüljön, sikerül-e a magyar önkénteseknek befejezni a munkát, vagy győz a havazás, földcsuszamlás, és a helyiek kényelmes munkatempója.

IndaFotó képek

Friss topikok

Linkblog

Így győzi le a gurulós bőrönd a Himaláját

2014.08.17. 23:49 Földes András

„Rengeteg az indiai turista. És egyre többen jönnek. Addig volt jó, amíg csak nyugatiak jártak ide. Az indiaiak nem törődnek a kultúrával, hangoskodnak, szemetelnek, és annyira edzetlenek, hogy a legkönnyebb túrára sem lehet elvinni őket. De az is igaz, hogy senki nem költ annyi pénzt, mint az indiaiak.”

Meglepő módon mindez nem egy posztgyarmati előjogait féltő nyugati turista monológja volt. Egy helyi utazási iroda indiai vezetője fakadt ki, amikor Ladak fejlődéséről kérdeztem. India himalájai vidékén ugyanis olyan meglepő vátozásokat tapasztaltam, hogy már a változásokról írt 2008-as beszámolóm is történelemmé vált.

a20140727_115108.jpg

Fotó: Földes András

Hat évvel ezelőtt azt írtam:

A nyolcvanas években erre tévedő utazó nem nagyon láthatott más szokásokat, viseletet, építkezési stílust, mint Kőrösi Csoma. A helyiek vidéken a tradicionális ruhát, a kaftánszerű öltözéket hordták, és ugyanúgy sós jakvajas teán, és az abba áztatott árpaliszten, azaz campán éltek, mint a középkorban. A szűkös erőforrások, a kevés megművelhető föld, a ritka csapadék, a több hónapos otthon ülésre kényszerítő tél ugyanis konzerválták a viszonyokat.

 

A helyiek számára pozitív változást meglepő módon nem a turizmus, hanem a háború indította el. A kietlen vidék ugyanis India, Pakisztán és Kína közti határviták forrása. India nem a civilizáció terjesztésének szándékával, hanem katonai okokból vágott bele a lehetetlen feladatba, hogy utakat építsen Ladakban.

 

A hetvenes évek végén Leh egyetlen utcából, és néhány rizst, sót, cukrot, műanyageszközöket áruló boltból álló település volt. Mára a város szépen halad a katmanduizálódás útján: sorban állnak a pizzériák, a helyi ételeket nyugati módon tálaló helyek, a hegymászóboltok és szuveníresek.

 

Persze zavaró, hogy a népszerűbb túraútvonalakon, egymástól egy napi járóföldre sátrak állnak, ahol a helyiek teát, kekszet, és kólát árulnak. Ezekkel együtt megjelentek a szeméthalmok is a hegyekben. Eközben az őslakók azonban megengedhetik maguknak, hogy a gyereküket leh-i iskolába járassák, hogy tápláló ételeket egyenek, sőt, akár kórházba is utazzanak, ha szükséges. Ladak az elkövetkező években sem lesz széles utakkal, plázákkal és nyugdíjasokkal tömött turistaparadicsom.

Tévedtem. Plázák ugyan nincsenek, de a vidéket azóta elözönlötték azok a turisták, akik már alapjaiban változtatják meg a kultúrát:

  • a nyugdíjas nyugatiak
  • az oroszok
  • az osztálykiránduló francia és angol diákcsoportok
  • az indiai utazók.


Ha így folytatódnak a változások, akkor nagyjából 5 évünk van még arra, hogy Nyugat-Tibet eredeti kultúráját megtapasztalhassuk. Én szóltam. A területről azután sem söprik le a hegyeket, és nem költöznek el az őslakók, de a tradicionális viszonyokat már csak könyvekből és fotókról lehet megismerni.

A poszt nem a nyugdíjasok, vidám diákok, és nem is az indiaiak ellen íródik. Mindenkinek ugyanannyi joga van új és érdekes vidékekre utazni. De annyira azért ne legyünk PC-k, hogy ne vegyük észre: ezek az utazók alapjaiban változtatják meg a viszonylag érintetlen kultúrákat.

Hippik és trekkerek

Ahogy a hetvenes évekig Indiában, úgy a kétezres évekig a Himalájába is kétféle utazó járt leginkább: a hippik és a trekkerek. A hippik azok, akik gyolcsruhában, és saruban próbálnak úgy tenni, mintha nem nyugati, középosztálybeli családokba születtek volna, hanem egy spirituális kalandfilm főszereplői lennének. A trekkerek pedig David Attenborugh vagy Marco Polo édestestvéreiként járnak be dzsungeleket, hegyeket, sivatagokat.

sa20140809_100237.jpg

Fotó: Földes András

Nem célom magasztalni a hippik, vagy a trekkerek hozzáállását. Kevés idegesítőbb van, mint egy magát indiai vándorszerzetesnek gondoló, de időnként a bankautomatáknál jelentős keményvalutát leszívó hippi. És ugyanígy léteznek azok a túrázók, akik tökéletesen alakítják a néhány száz évvel korábbi gyarmatosító szerepét. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi kultúra nem alattuk változik meg gyökeresen, hanem amikor tömegével érkeznek meg a nyugdíjasok, oroszok, indiaiak vagy osztálykirándulók.

A különbség alapvető: míg a hippik és a trekkerek azért jönnek egzotikus vidékekre, hogy beolvadjanak, (a hippik azzal, hogy autentikusnak gondolt gyolcsokat öltenek magukra, a trekkerek pedig, hogy elvesznek a hegyek közt), addig a legközelebb Bangkokban, de még inkább Mallorcán, Krétán vagy Rómában előforduló turistáknak igényeik vannak. Pihenni, bulizni, vagy kulturálódni akarnak, a szó turisztikai értelmében.

Mindezzel két dolog jár együtt.

  1. Magasabb elvárások. Szállás a megfelelő komforttal, rendes vendéglátás, művelődési lehetőségek, úgyis mint múzeumok, kiállítások. És persze a szuvenírboltok, ahol olyan cuccokat árulnak, amelyek vannak annyira tipikusak, hogy otthon is mindenki tudni fogja, honnan származnak. A kultúra ezeknél az embereknél már nem közeg, amibe be akarnak olvadni, vagy amit fel akarnak fedezni. Sokkal inkább díszlet, háromdimenziós óriásposzter, amit be lehet rakni bármilyen tetszőleges hotel, bevásárlóutca, és étterem mögé.
  2. Nagyobb költés. Az igényekért ezek a csoportok hajlandóak többet fizetni, mint egy helyi. Nem azt nézik, annyit fizetnek-e a szobáért, mint egy tibeti, hanem hogy van-e meleg víz, és tiszta-e a törülköző.

A nyugdíjasok, oroszok és indiaiak érkezésével tehát szükségszerűen átalakul a helyi kultúra. A tehetősebb turisták hirtelen annyi pénzt tömnek a szegény, még a jakszart is értéknek tekintő tibeti gazdaságba, hogy egyből elértéktelenednek a hagyományos tevékenységek.

Minek adjon el a gazda nehezen megtermelt árpát néhány száz rúpiáért, ha egyetlen szobájának kiadásával többet kereshet? Az ingatlanárak felszöknek, a gyerekek már hoteltulajdonosok akarnak lenni, nem jakpásztorok.  

Sőt: mivel a turisták felnyomják az élelmiszer, és egyéb fogyasztási cikkek árát, még annak is a turizmus szolgálatába kell állnia, aki szívesebben szaggatná az árpát kézi sarlóval, ahogy ősei tették. Ha ugyanis a cukor, a gázolaj vagy a krumpli háromszor annyiba kerül, mint néhány éve, mert az éttermek úgyis kifizetik, akkor a tibeti parasztnak is többet kell keresnie, hogy bevásárolhasson.

Vége az előadásnak, lehet felállni

Mindezzel egyébként semmi baj nincs. A folyamat csupán annyit jelent, hogy annak, aki magáért a kultúráért, és nem annak pólóra nyomtatható változatáért utazik, tovább kell állnia a környékről. 

sa20140809_102313_2.jpgFotó: Földes András

Olyasmi ez, mint amit menő szórakozóhelyek esetében lehet átélni: egy társaság rájön, hogy mekkora poén valami lerobbant házban rendezni be a kocsmát. Aztán amikor néhány évvel később a marketinges lányok és brókerfiúk is megtudják, hogy a Tilos az Ában/Szimplakertben/Mikában/Gozsduban kell bulizni, az eredeti társaság tovább áll, mert a hangulat már nem ugyanaz kétszáz ordító angollal, francia diáklányokkal, és az új ruhájukat sétáltató juppikkal.

Amikor a Kargyak falucskába vezető túránk kezdeténél megérkezett egy rémült tekintetű angol lány, a gurulós bőröndjét átadta az elképedt tibeti túravezetőnek, aki hevederekkel a hátára rögzítette azt, hogy elindulhassanak a Himalájába, éreztük: eljött ez a pillanat.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://csoma.blog.hu/api/trackback/id/tr806612515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nemacsuka · http://nemacsuka.blog.hu 2014.08.18. 00:23:57

Erdekes iras. Amikor 2000-ben ott jartam, akkor azt vizionaltam, hogy minden evben meg lehet irni majd egy ilye buslakodo irast az elozo evi tapasztalatokra visszatekintve. Talaljuk meg a pozitivumot azonban: az biztato, hogy meg csak egy gurulos borond bukkant fel. 2000ben meg azzal lehetett hitetlenkedo mosolyt csalni a padumi etterem bentlakasos helybeli kissraca arcara, mikor egy ausztral szafari-trekker feltepte az ajtot es hideg sorert kialtott. Dzsulej.

geriszab (törölt) 2014.08.18. 07:12:06

a világ egy játszótér lett a gazdagoknak, akármilyen nemzetiségűek is legyenek, a csóróbbak meg próbálnak valamit elcsípni az ő költekezéseikből és kitörni a jakszaros valóságukból
én nem hibáztatom őket ezért

a buddhista irányzatok is világraszóló franchise bizniszek lettek
a jóga, az ájurvéda is, ahogy a nyugatnak a rock zene egy nagy kiviteli cikke, úgy a keletnek meg ezek a tradicionálisnak mondott dolgai az exportja

elvégre a Hortobágyon is lehet Pußta Tschikósch showt nézni, echte ungarische töltött Palatschinken-t enni, ami persze annyira tradicionális csak, mint Amerikának a McDonald's

☉ ☾ 2014.08.18. 08:25:55

Ennyire nem látom vészesnek a helyzetet. A nagyobb kolostorok környékén eddig is volt és lesz is közlekedés, a buszok turistákat is hoztak-vittek, de ezek száma nem volt túl nagy. A túlnépesedéssel együtt jár a megnövekvő népmozgás - Badrinath is célpontja a zarándokoknak akik egyre többet vannak, mégsem élhetetlenül zsúfolt -, de a hely nehezen utazható, kényelmetlen volta miatt azért nem próbálkoznak olyan sokan.
De tényleg megjelentek a tányérantennák, a Manali-Leh útvonal egyre forgalmasabb, az indiai fiatalok szívesen motorral próbálkoznak a hegyekben, de ettől még pl. a Himachal Pradesh sem lesz turisták által szétkapott hely. Nem mellesleg a meleg vizes igények már a kolostorokban is jelen vannak.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2014.08.18. 10:41:33

szerintem mindenhol megfigyelhető a világ eldugottabb pontjain ez a folyamat, persze ahol nincs hegy, ott nincsenek trekkerek, de alapvetően megérkeznek elsőként a hippik, őkövet követik a backpackerek, aztán indul az olcsó, végül a luxus színvonalú tömeges turizmus is. És ezzel párhuzamosan jelennek meg az igényeket kiszolgáló szolgáltatások és infrastruktúra is. Közben a hippik új helyeket fedeznek fel, stb. Csak nyilván előbb-utóbb elfogynak a felfedezhető helyek. Egy újabb ok arra, hogy sürgősen utazni kell.

Szamovar 2014.08.18. 11:06:38

Ha találunk egy jó helyet, ahol semmi sincs, csak te meg a természet, akkor odaköltözünk, felépítjük a civilizációnkat, majd keresünk egy másikat, ahol semmi sincs, csak te meg a természet...
Csak a lehetőségeink száma folyamatosan csökken.

Link elek 2014.08.18. 11:53:07

@világevő:
es aktivan hozzajarulni, hogy azok a helyek is elkurvuljanak

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2014.08.18. 12:12:18

@Link elek: ennél azért kicsit bonyolultabb a helyzet. egyrészt szerintem lehet felelősen is utazni, odafigyelni a helyiekre, másrészt ez egy kivédhetetlen folyamat, ha vannak utak, repülőjáratok, akkor így is úgy is eljut oda minden, ami jó és ami rossz a civilizációból. A géprombolás se sokat ért az iparosítással szemben.

beavereater 2014.08.18. 12:41:08

Nincs más megoldás, illiberális államot kell kiépíteni oszt' az majd jól bezárja a kaput. Még az eddig érkezett imprilisták is menekülőre fogják, nem hogy újak jöjjenek. Ha nekünk bejött, nekik tutira befog.

légügyi megfigyelő 2014.08.18. 12:50:56

Jónak látom az írást, magam is tapasztaltam effélét, akár a Himalájában, akár más távolkeleti országban. De elég ha arra gondolok, hogy a klasszikus olasz filmek díszleteiként szolgáló városok sem ugyanazok. A fejlődés felgyorsult, az utolsó középkor feelingért utazni kell, sokat, lemondva a kényelemről. De így szép igazán.

cincogó felicián 2014.08.18. 14:16:02

Valamikor én is úgy éreztem, mintha én lennék Amudsen és Lévy Strauss egy személyben. Elég nehéz volt beismerni, hogy az a kirándulás, amire két hetet szánok, lehetőleg autóval vagy fapados repülővel utazok és boltban veszem a kaját csak árnyalatokban különbözik az all-inclusive menetektől - legalábbis a nevezett személyek produkciójához képest.
Na de van köztes lehetőség is, mint például Kelet Törökország vagy Sri Lanka. Messze nem középkor, de valahogy organikusabb a fejlődés (leszámítva persze a beton városokat). A helyiek is utaznak, ilyen-olyan okokból és az infrastruktúra elsősorban nekik szól, az ők ár és igényszintükön.
Igaz, a törökök is nekiláttak gátakat építeni, hegyestől legyalulva a falvakat, úgyhogy lehet már ez a félig tradicionális világ se tart sokáig...

papugaja 2014.08.18. 17:45:39

Ez egyfajta (kulturális? turisztikai?) eutrofizációs jelenség?

KisMagyarFöldrajz 2014.08.19. 08:15:52

Ez egy megállíthatatlan folyamat. Amikor Goethe és a többi "grand tourist" a 18. században bejárta Itáliát, nyilván teljesen másnak élték meg az ottani tájat és a kultúrát, mint utódaik. Manapság a világ legtermészetesebb dolga egy hosszú hétvégére leugrani Rómába.
Ázsia esetét azért érezzük másnak, mert 10-20 év alatt a szemünk láttára történik a változás. (És sokkal nagyobb a kulturális különbség a látogató és a helyi között, mint Goethe és Itália esetében.)
Sajnos az útikönyvek (elsősorban a Lonely Planet) jelentősen hozzájárult a varázslatos helyek varázslatosságának elvesztéséhez. Ha van egy eldugott völgy vagy partszakasz, előbb csak szóbeszéd útján terjed ennek híre az utazók közt, 3-4 év múlva bekerül az LP-be, mint "off the beaten track" úti cél. A néhány tucat úttörő utazó helyett már több ezer hátizsákos érkezik meg, elszaporodnak az olcsó szállások és a banános-csokis palacsintát kínáló helyek, de a helyi emberek még mindig úgy élnek, mint korábban.
Újabb pár év, és megjelennek a szervezett kéthetes overland túrák, komfort hátizsákosokkal, majd az első francia csoport gurulós bőröndökkel.
És ilyenkor a helyiek közül sokan alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez: egyesek gazdagodnak, szétszakad a helyi társadalom, megjelennek a szervezett koldusok és a prostik, stb. De azért vannak pozitív fejlemények is: egyre több helyi házban jelenik meg a csatornázás, a fűtés és az internet, vagyis szép lassan modernizálódik a hely.
A hátizsákosok pedig egy még eldugottabb, még "autentikusabb" helyet találnak, és minden kezdődik elölről.

Provokat Úr 2014.08.19. 09:08:02

A jelenség létezik és semmi nem fogja megállítani. Viszont a poszt azt feltételezi, hogy a helyi kultúra megmaradása önmagában érték. Csak akkor lenne értelme sopánkodni azon, hogy eltűnik. Ázsiában sokkal, de sokkal kevésbé értékelik a múltat mint mi Európában.

Egyébként meg mindenkinek magától értetődőnek tűnik, hogy a helyi kultúrákat meg kell őrizni ugye? Nos ebben elég szelektívek vagyunk. Azt ami tetszik és nem zavar minket az maradjon meg, ami meg szerintünk nem jó úgy, azt tüntessék csak el az őslakosok. Hogy egy egészen extrém példát mondjak Indiából (bár nem Ladakh-ból az kétségtelen), mindenki tiltakozik az ellen, hogy egyes helyeken a család megöli a leány csecsemőket. Pedig ez is a helyi kultúra része. De ugye azt már nem érdemes megőrizni, csak azt hogy milyen ruhákban járnak?! Szándékosan ilyen durva példát hoztam, hogy rávilágítsak milyen képmutatóak is vagyunk, mikor arról siránkozunk, hogy egyes népek változtatnak a szokásaikon. Mintha mi nem német sört, skót whiskyt és kubai rumot innánk, hanem csakis és kizárólag magyar bort meg házipálinkát. Farizeus dolog erről írni. Főleg olyantól aki maga is aktívan hozzájárul(t) a jelenséghez.

geriszab (törölt) 2014.08.19. 10:09:12

@Provokat Úr: +1

igen, az emberek kimazsolázzák, hogy mi a szép és jó nekik az adott kultúrából, azt tessék megőrizni, a helyiek éljenek csak múzeumi kiállítási tárgyként, hogy a turistának legyen mit megnéznie
közben meg nyugatiak panaszkodnak pl. arra, hogy Indonéziában lehúzzák őket, hogy hatalmas a korrupció, pedig ez is a kultúra része, ott így működnek a dolgok

sok hülye német, francia befizet Pápua Új-Guinea "érintetlen" területeire egy utazásra és elvárja, hogy az utazási iroda neki olyan törzset mutasson, akik még sose láttak fehér embert (ez az úgynevezett first contact)
persze a bennszülöttek már be vannak szervezve, amikor a turisták jönnek, akkor el kell dugniuk a cigit, dohányt, acél eszközöket, pólókat, rövidnadrágot, papucsot, szandált és nagyon autentikusan kell viselkedni és csodálkozni kell a fehér emberre és megérinteni és megilletődötten nézni, mert ezért fizet a kövér német turista

hasonló a helyzet a Fülöp-szigeteken, Kambodzsában, Thaiföldön, Laoszban, Burmában, minden turista szűz lányokat akar dugni, ezért eljátsszák nekik, még vérzést is produkálnak, hát így megy ez, ki kell elégíteni az igényeket
közben tiltakoznak a nyugatiak, hogy honfitársaik visszaélnek a nőkkel, gyerekekkel, de ugyanezek a nyugatiak kifizetik a +100 dollárt, ha felvehetik kamerával az aktust
képmutatás megy ezerrel

India is tele van ilyen kamu jóga központokkal, ahol unatkozó, megfeneklett életű, ezoterikus hülyeségekbe belezavarodott nyugati nőket fogdosnak ki és kúrogatnak a guruk
meg a buddhizmus ezer válfaja is pont ilyen hamis-autentikus bizniszként került nyugatra

Ázsiában a hagyományoktól való megszabadulás sokkal gyorsabban megy, mint azt a fehér ember hiszi
abszolút nem trendi a nagyszüleik életmódja
míg a nyugati fiatalok közt van akinek a farmerkedés, földművelés még vonzó (nem sok, de van ilyen), addig Ázsiában mindenki szolgáltatni akar, mert az a könnyű pénzkereset, abból lesz pénz ájfónra és nem kell a szaros falun élni, ami cseppet sem olyan idilli, ahogy a nyugati elképzeli

Provokat Úr 2014.08.21. 12:26:56

@geriszab: Egyetértünk.

De szerintem Európában is teljesen fals ez a szörnyű bukolikus romantika. Persze, egy hétig biztos élvezhető fejni a tehenet, meg kergetni a csirkéket a gyerekeknek a "falusi" nyaraláson. De azt már biztos nem vennék jó néven, ha egy novemberi fagyos hajnalon ki kellene menni a sötétben az istállóba és egész nap trágyát lapátolni. Most, hogy már generációk nőttek fel úgy, hogy fogalmuk sincs arról micsoda szívás parasztnak, bocsánat farmernek lenni, persze mindenki könnyen álmodozik a romantikus falusi létről.

valterekurc 2014.08.26. 16:51:43

Jogos, hogy a kedvünkért nem fognak önkéntesen egy középkori rezervátumban élni, viszont az egyik nagy kérdés hogy a befolyó pénzből mennyi jut a helyieknek. Ladakhban az egész szuvenírbiznisz muszlim (azaz legjobb esetben is kargili, nem helyi) kereskedők kezében van. A túraszervezés és autóbérlés is maffiamódszerekkel működik. A másik nagy kérdés, és én ezt látom veszélyesebbnek, az indiai tömegturizmus. Kiköpött sáskajárás. A nyugatiak is szemetelnek de egy évtized alatt sem produkálnak annyi mocskot amennyit egy átlagindiai család egy hétvége alatt maga után hagy.