HTML

Fő támogató

quantis.jpg

Csoma szobája

Nyugat-Tibet majdnem 6000 kilométerre van Budapesttől, de mégis köze van Magyarországhoz. Itt, egy Zangla nevű faluban élt Kőrösi Csoma Sándor, amikor kalandos körülmények közt a tibeti-angol szótárán dolgozott. A Himalája mélyén álló egykori erőd majd 100 évig elfeledve állt, míg hat éve néhány fiatal magyar építész nekiállt, hogy felújítsa. Szerzőnk egy nyarat és egy kemény telet töltött már a vidéken. Idén azért megy ki, hogy kiderüljön, sikerül-e a magyar önkénteseknek befejezni a munkát, vagy győz a havazás, földcsuszamlás, és a helyiek kényelmes munkatempója.

IndaFotó képek

Friss topikok

Linkblog

Egy rózsadombi Tibetben

2014.08.06. 14:19 Földes András

Mi a hasonlóság a zanglai király, és egy hirtelen meggazdagodott budapesti polgármester közt?

Az előző részek tartalmából: Újságírónk az indiai Tibetbe utazik, ahol magyar építészek újítják fel Kőrösi Csoma egykori lakhelyét, egy 700 éves palotát. A világtól elzárt faluban kiderül, hogy a király homályos úton szerzett állami pénzből teszi tönkre az addigi munkát: betonból telepít több száz méternyi lépcsőt oda, ahol addig tradicionális technikákkal építkeztek. A magyar építészek a helyszínen győzködik a királyt.

sa20140721_171247_3.jpg

A zanglai király elégedetten nézte a betonlépcsőket, amelyek nyílegyenesen törtek a palota felé, mit sem törődve a terepviszonyokkal, vagy a régi épületek maradványaival. Az autentikus módszerekkel restaurált épület lábánál masszívan lebetonozott placc terült el. Nyima Norbu öröme sajnos csak addig tartott, amíg a két magyar építész le nem guggolt, hogy kézzel szedjék szét az alig egyhetes építményt.

„Ilyen rossz minőségű ez a beton” – mondta Finta Sándor az elképedt királynak. Irimiás Balázs pedig megjegyezte, hogy még a legjobb betonnal is legfeljebb egy telet bírna ki a király kedvenc lépcsősora.

saIMG_1882.jpg

A nyitány hatásos volt, a király ugyanis zavartan megkérdezte, hogy szerintük mi lenne a megoldás. Ennél lehangolóbb tárgyalást még nem láttam. A tervek szerint a magyar csapatnak nem egy béna lépcsővel kellett volna bajlódnia, már csak néhány befejező munka volt hátra. De ezek helyett a királyt követték, aki a botjára támaszkodva baktatott az épület körül, és azt vázolta, hogy ha nem betonnal, akkor hogyan kellene mégis új utat építeni a vár körül.

Itt mutatkozott meg az építészek azon különleges képessége, amely nyilván akkor alakul ki az emberben, ha rendszeresen kénytelen idegesítő és tudálékos megrendelőkkel tárgyalni. Én már rég a király fejére húztam volna az egyik malteros vödröt, a két építész azonban meghallgatta az újabb támfalakról, az ösvény vezetésének ideális módozatairól előadott értekezéseket, megdicsérték az ötletet, majd annak finomítását javasolták.

saIMG_1978.jpg

Még egy hirtelen meggazdagodott polgármester rózsadombi villájánál tudom elképzelni ezt a fajta tárgyalást. Annyi a különbség, hogy amíg Budán a terméskő a luxus magas foka, és ezért a garázs falát is azzal kell borítani, Tibetben a megrendelő a városból hozatott volna olyan járólapot, amelyért Magyarországon már csak mezővárosi polgármesterek jönnek lázba, ha az újrakövezett főtérre, és s lenyúlható EU-támogatásra gondolnak.

Órák kérdése volt, és sikerült megértetni Norbuval, hogy a palotánál azokat a köveket használják, amelyek számolatlanul hevertek körben, és amelyekért bármelyik budapesti polgármester milliókat fizetett volna. Az egészről mit sem tudó munkások pedig elkezdték visszabontani a betonozott lépcsőket.

saIMG_1987.jpg

A következő részben témát váltunk, és arról lesz szó, hogy kik hajlandók elmenni a világ végére, hogy fizetés nélkül dolgozzanak, és miért örülnek ennek a tibeti férfiak.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://csoma.blog.hu/api/trackback/id/tr156579001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

énisfélek 2014.08.06. 17:51:53

Ezen épület kapcsán szerintem nem kellene erőltetni a "palota" kifejezést,
hacsak nem kimondottan a nevetségesség a cél.

robogó 2014.08.06. 19:45:04

Értékelem az előttem szóló bejegyzést.

G®eg_W 2014.08.06. 21:40:46

Gyorsan tisztázni kellene , hogy ez a Zanglai erőd és nem "palota" ....

Földes András 2014.08.07. 10:44:50

@G®eg_W: jókor érkezett a komment, még pont tudunk szólni a helyieknek, hogy teljesen rosszul hívják az épületüket. tiszta szerencse, hogy magyarországon tudják a helyes kifejezést.

tibita 2014.08.07. 13:06:58

@énisfélek:

Hàt baràtom , ha te azt vàrtad hogy 700 évvel ezelött az akkori forràsokból, technikàval, 4000 méteren a Taj Mahalt vagy a Versailles-i kastélyt fogjàk felépíteni, hogy megfeleljen a te mai, 10000 km-rel odébbi fogalmaidnak, akkor te vagy a nevetséges.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.08.07. 13:12:39

@Földes András:
Ne már, magyarul beszélnek, és palotának mondják?
Bár mondjuk a te helyesírásodat elnézve abban sem lennék biztos, hogy ha magyarul beszélnének, értenéd.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.08.07. 13:13:55

@tibita:
Hmmm... versailles-i, kisbetűvel. Akkor is, ha a ragot kötőjellel írjuk.

supanova 2014.08.07. 14:37:24

Szerintem, a palota lent van a faluban. Az a király háza. Ez az erődszerű épület inkább egy kolostor/monostor. Kőrösi Csoma is visszavonulása, elmélkedésre használta. Funkcióját tekintve valóban nem a palota a legmegfelelőbb magyar szó rá.

tibita 2014.08.07. 15:09:12

@Mr. Közbiztonság Szilárd:

Köszönöm az értékes, lényegre tapintó és a témához ezer szàllal kapcsolódó hozzászólásodat.

Ebből is látszik, hogy aki kizárólag egyvalamiben szorgos munkàval akadémiai szintre fejleszti magát, az általában minden máshoz hülye.....

Ne sértődj meg.......dicsértelek!

Vagy írjam j-vel a hülyét, hogy megmaradjon a felsőbbrendűség érzeted?

kekszilva 2014.08.07. 15:52:31

Ez bizony egy palota. A helyiek így hívják. Onnan tudom, hogy én is jártam arra felé.

énisfélek 2014.08.08. 09:57:21

Én készséggel elhiszem, hogy a falubelek palotának nevezik.
Nem tehetek róla, de Magyarországon (Európában?) szocializálódott ember lévén mindig a nyugati ember lenéző humorát (gúnyt) vélem hallani, valahányszor valaki a "palota" szót használja egy olyan épület kapcsán, ami első látásra nem nagyobb egy családi háznál.

tibita 2014.08.08. 12:46:21

@énisfélek:

Ebben igazad lehet.....minden relatív.
De akkor nézzük meg a kort amikor ez a palota épült.

Az 1400-as években London (a felfedezések és a gyarmatosítás kora előtt) 40-50000-es (mai "nyugati" szemmel, mocskos kisváros).
Szűk sikàtorokkal, egy-kétszintes épületekkel, némelyik még fàból, vagy fa szerkezettel épitve. Az utcákon nyitott kanàlisokba öntötték az ürüléket, és bizony ha kedvezőtlen volt az időjárás és nem volt elég àtfolyó viz, akkor térdig jártak a büszke "nyugatiak" a szarban.

A várost körülvevő fal hosszúsága nem érte el a 4 mérföldet.
Ez még nem a Trafalgar squere vagy a Buckingham palota kora.
Hidd el abban az időben egy négyszintes kőépület ott sem az àtlagot alulról súroló családi ház lett volna.

Más kérdés, hogy London a XVI sz.-tól rohamosan megvàltozott, de a Zangla völgyben mitől változott volna meg az építészeti stílus és a méretek.

Az ottaniaknak ez máig palota.