HTML

Fő támogató

quantis.jpg

Csoma szobája

Nyugat-Tibet majdnem 6000 kilométerre van Budapesttől, de mégis köze van Magyarországhoz. Itt, egy Zangla nevű faluban élt Kőrösi Csoma Sándor, amikor kalandos körülmények közt a tibeti-angol szótárán dolgozott. A Himalája mélyén álló egykori erőd majd 100 évig elfeledve állt, míg hat éve néhány fiatal magyar építész nekiállt, hogy felújítsa. Szerzőnk egy nyarat és egy kemény telet töltött már a vidéken. Idén azért megy ki, hogy kiderüljön, sikerül-e a magyar önkénteseknek befejezni a munkát, vagy győz a havazás, földcsuszamlás, és a helyiek kényelmes munkatempója.

IndaFotó képek

Friss topikok

Linkblog

Támadás a zanglai palota ellen

2014.08.02. 18:18 Földes András

A Himalájában dolgozó magyar építészek a király otromba húzásával szembesülnek. Helyszíni riport.

A legváratlanabb helyről érte támadás a zanglai palotát. Nem a fagy, a havazás vagy a durva szél mért csapást az épületre, hanem a király. Egy palota esetében akár érthető is lenne valami jó kis ostrom, ha a támadó történetesen nem a saját palotájára mérne csapást.

tibet1.jpg

Fotó: Földes András

Amikor Irimiás Balázs és csapata 2008-ban belekezdett a négyszintes, kőből és vályogból álló monstrum felújításához, világos volt, hogy nem lesz könnyű dolguk. Végül is egy 700 éves épületről volt szó, ami egy 3900 méteres hegy tetején állt, kitéve a Himalája összes létező viszontagságának. Hat év alatt az önkéntesek mégis újjáépítettek egy beomlott emeletet, felhúzták Kőrösi Csoma egykori szobájának kidőlt falát, megrogyott oszlopokat cseréltek ki, és bevakolták a külső falakat. Úgy nézett ki, idén lezárul a munka.

A faluba érkezésem másnapján azért gyalogoltunk fel a palotához a projekt két vezetőjével, Irimiás Balázzsal, és a leomlott emelet újjáépítéséért felelős Finta Sándorral, hogy felmérjük, milyen javításokra van szükség a munka befejezéséhez. De nem jutottunk el az épületig. A hegy lábánál cementhalmok éktelenkedtek, az épület alatt pedig frissen épített betonlépcsőbe botlottunk.

 aIMG_1721.jpg

Fotó: Földes András

Tudni kell, a felújítás alapvetése volt, hogy a csapat műemléki helyreállítást végez, azaz csak tradicionális anyagokkal és technikákkal dolgozik. A falakat kőből és vályogból építették, a födémet a tibeti módszer szerint különböző vastagságú gerendák, ágak, és szalma rétegzésével alakították ki, festéknek pedig a helyben bányászott vörösagyagot használták. A munkát az nehezítette, hogy a módszerek egy részét már a helyiek sem ismerték, vagy ha igen, akkor úgy tekintettek azokra, mintha arra kértük volna őket, hogy a kedvünkért járkáljanak néhány napig szőrmékbe burkolózva, kőbaltát lengetve. Zangla minden lakója tudta, hogy nincs menőbb annál, ha az ember jófajta műanyagtárgyakkal veszi körbe magát, a házát betonból építi, és a falu környéki szakrális építményeket, a bumfordi rakétákra emlékeztető sztupákat is korszerű falazóanyagokkal és festékekkel hozza rendbe. Érthető, hogy hülyén néztek, amikor egy csapat külföldi azzal állt elő, hogy vessenek vályogot, és rakjanak kötőanyag nélküli kőfalakat. Cikik voltunk, na.

Erről a jelenségről egyébként írtam korábban a Phugtal kolostor látogatásánál. Sőt, ugyanez az ellentmondás vezetett végül a szoláriskola megépítéséhez is.

De vissza eredeti témánkhoz. Ott álltunk a palota bejáratáig kanyargó lépcsősor előtt, és nem értettük a helyzetet. Ki építette ide, és miért? A két építész legutóbb talán akkor vághatott ilyen arcot, mikor megtudták, hogy a télapó nem létezik. A sokk érthető volt, hiszen az építmény szembement mindazzal, ami szerint eddig folyt a helyreállítás. A beton nem csak a stílus miatt volt kerülendő anyag, hanem használati értéke miatt is. Ott, ahol nyáron plusz 40 fok is lehet, télen pedig mínusz 30-ig csökken a hőmérséklet, a behatásokat pedig a havazás, eső és szél fokozza, a beton jó, ha egy évig kibírja. Miközben Csoma lakhelye a bizonyíték, hogy a vályog és kő elegye évszázadokig eláll.

tibet2.jpg

Fotó: Földes András

A palota ráadásul egykor egy falu közepén állt, a kőházak falai még ma is láthatók. A betonlépcsőt viszont egyenesen vezették a bejáratig, keresztül a régészeti lelőhelyeken, mintha soha senki nem akarná kideríteni, kik és hogyan éltek itt, és miért költöztek hirtelen a hegy lábához. Egyébként így is van, a régészeti kérdések érthetően távol állnak az olyan emberektől, akik azzal vannak elfoglalva, hogy elég szénát gyűjtsenek télre az állatoknak, és gabonát maguknak. A helyzet mégis bonyolultabb volt.

A herceg lerántja a leplet

Balázs és Sándor éppen a kőlépcsőt vizsgálgatták búsan, megállapítva, hogy azt ráadásul olyan silány minőségben készítették, hogy a kövek kézzel is kimozdíthatók a betonból, amikor megjelent a király fia.

Gyors magyarázat: Zangla falucska India része, hivatalosan demokrácia. De ennek ellenére a falu valódi vezetője Nyima Norbu, aki a 10. századig tudja visszavezetni családfáját. Ősei vezették ezt az apró királyságot, és hiába jött el az új világ, a király szavának súlya, és tulajdona megmaradt. Az ő birtoka például a palota is, így a magyar csapat a király beleegyezésével végzi a felújítást. 

tibet3.jpg

Fotó: Földes András

A romantikus elképzelések ellenére a herceg nem kis koronában, palástban jelent meg, hanem menő, vastagkeretes szemüvegben, divatos kockás ingben, és farmerben, szóval pont úgy nézett ki, mint egy jónevű indiai egyetemre járó huszonéves srác. A lépcső rejtélye hamar megoldódott, mert a herceg elmesélte: a lépcsőt az apja lobbizta ki az állami útépítőnél, amely a völgyben építi a Zanglát a világgal egyszer és mindenkorra összekötő aszfalt utat. A kedves magyar olvasó számára innentől talán nem teljesen idegen a sztori: a jó állami kapcsolatokkal rendelkező király egy nem teljesen átlátható megegyezés keretében állami pénzt kapott arra, hogy a saját magánpalotája lépcsőjét megcsináltassa. A műemléki munkát senki nem kérte számon rajta, igaz, az ilyesmi ezen a vidéken tényleg ismeretlen és értelmetlen foglalatosság. Úgyhogy hatévnyi munkát vágva ketté, egy hét alatt felhúzták a régi palotáig vezető lépcsősor egynegyedét. Azt is megtudtuk, hogy az indiai útépítő munkások másnap reggel érkeznek, hogy folytassák a munkát.

A hercegnek szerencsére nem kellett sokáig magyarázni, hogy miért kellene leállítani a munkát. Szimpátiája ellenére is csak azt tudta ígérni, hogy kihallgatást kér számunka a királytól, és ha ő áldását adja rá, akkor talán át lehet tervezni az utat.

tibet4.jpg

Fotó: Földes András

A hegyről lefelé baktatva megjegyeztem, hogy a műemléki felújítás egy értelmezése az is, amelyben elfogadjuk, hogy minden kor hozzáteszi az épülethez a magáét. Végül is a palota jól láthatóan egészült ki újabb részekkel az évszázadok alatt. Mivel minden kor a saját technikáit alkalmazta, miért ne fogadhatnánk el, hogy a 21. századi tibetiek viszont a beton, hullámlemez, vagy akár a gipszkarton iránt rajonganak. Egy ideig csendesen baktattunk,  amikor Finta Sándor megjegyezte: „Oké, de akkor az is hozzátartozik a 21. századhoz, hogy mi európaiak idejövünk, és megpróbálunk egy érzékenyebb felfogás szerint építkezni.”

Nyilvánvaló volt, hogy a budapesti főépítésznek nem először kell egy jó érvvel leállítania az okoskodást, mert szavait elfogadtuk, és elégedetten baktattunk le a völgybe vacsorázni.

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://csoma.blog.hu/api/trackback/id/tr576568605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

little troll 2014.08.02. 21:39:08

Szűzanyám! Sok sikert a tárgyaláshoz! Mondjátok meg a "királynak", hogy nekem is van ott egy téglám, és uuutálom a betont! :D

paciember 2014.08.02. 22:25:19

Hol a kép a lépcsőről?

micsoda? 2014.08.02. 22:26:33

Nagyon sajnálatos, reménykedjünk, és drukkoljunk. Szépek a fotók, készüljön sok- sok, az legalább megmarad.

eiffelke 2014.08.02. 22:30:34

Jövőre szeretnék én is itt dolgozni kicsit. Remélem, lesz mit. :-O

HgGina 2014.08.02. 23:18:02

@eiffelke: az addigra szétfagyó betonlépcsőt felújíthatod.

pepevagyok 2014.08.03. 01:51:24

én azt most jól értelmezem, hogy ti ott idegenként azon ügyeskedtek, hogy az évszázadok óta ott élő embereknek ne olyan legyen az élete ahogy ők azt elképzelik? mindezt azért, mert egyszer élt ott egy magyar?

Hasonlóan, azt kérnénk az FC Barcelonától, hogy ugyan ne változtassanak már a stadionjuk bejáratán -és akár az edzés módszereken sem- mert anno ott játszott Kubala László? :)

Vagy ez most mi?

little troll 2014.08.03. 07:14:29

@pepevagyok: Szerintem már ne értelmezd tovább.

A biztos utas 2014.08.03. 07:23:41

@pepevagyok: Mesélj, szerinted mit képzelnek el a helyiek az életükről és az építészetről? :D

gertan 2014.08.03. 07:26:01

Na de micsoda dolog, hogy a "műemlékesek" a tulajdonost okvetetlenkedésükkel akadályozzák terveinek megvalósításában? Mit szólna ehhez L. Simon László? Átszervezné a "műemlékvédelmet"?. P.s.: jól értem, hogy néhány lépcsőfok épült és a palotába nem került sem beton, sem aszfalt?

geriszab (törölt) 2014.08.03. 11:00:16

Mondjuk elég érdekes, hogy odamegy pár magyar, dolgoznak a helyreállításon, mert nekik fontos az "eredeti" állapot helyreállítása, a helyiek meg modern életet szeretnének élni, mert nekik nem akkora poén sárban dagonyázni, mint évszázadokig tették.
Ha meg idejönne Magyarországra egy ázsiai csapat, hogy most visszabontják a belvárosi bérházakban a modern dolgokat, tessék autentikusan élni, udvari budira járni, meg hetente egyszer fürdeni, aszfaltos utat feltúrni és visszasárosítani, esetleg macskakő mehet, de semmi modernség, mert az milyen má'. Mobil átjátszótornyokat leverik, gépészet is csak olyan lehet, mint az eredeti volt.
Lenne nagy sírás-rívás.
A világ nem egy múzeum, változik. Tessék ezt tudomásul venni. Pár száz év múlva a mai technika lesz védett és megőrzendő. Ez a konzerválás a fehér ember mániája. Persze csak máshol, otthon mindenki modern életet akar magának.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2014.08.03. 11:29:35

Ha hegyet kell mászni nincs jobb egy betonlépcsőnél (na, jó, kivéve a drótkötélpályás felvonót).
Nem is értem ezeknek a magyaroknak az okoskodását.

billy reed 2014.08.03. 12:27:34

"„Oké, de akkor az is hozzátartozik a 21. századhoz, hogy mi európaiak idejövünk, és megpróbálunk egy érzékenyebb felfogás szerint építkezni.”"

Ja. Csak nem ti éltek ott, hanem ők. "Érzékenyebb felfogás"? Ez úgy hangzik, hogy mi vagyunk az okosok, ők meg az elmaradottabbak.
Hadd döntsék már el a helyiek, hogy ők mit szeretnének!

@little troll: Nem is kell tovább értelmezni, mert teljesen egyértelmű, és igaza van.

@A biztos utas: Úgy tűnik, szeretnék maguk eldönteni! Még ilyet, mi?

Tipikus: odamegy pár idegen /főként európai/, akik majd megmondják a tutit a bennszülötteknek.

Peter Makra 2014.08.03. 16:28:31

Nekem is van ott a várba beépítve egy a nevemre szóló saját gyártású vályogtéglám! Üdvözlöm a volt főnökömet, a zanglai felújítás felelős műszaki vezetőjét, Finta Sándort is!

A biztos utas 2014.08.04. 05:18:01

@billy reed: Megismétlen a kérdést:

Mesélj, szerinted mit képzelnek el a helyiek az életükről és az építészetről?

pepevagyok 2014.08.04. 11:03:49

@A biztos utas: Én pár kérdést tettem föl, de akkor kérlek mesélj te! Mit képzelnek a helyiek az életükről és az építészetről? Mert a személyeskedő hozzászólásodból azt lehet kihallani, mintha a helyiek semmit nem képzelnének. Vagy legalábbis te jobban tudnád mi kell nekik...
Szóval tudsz a témáról valamit?

A biztos utas 2014.08.05. 12:46:51

Kishaver, ennyit írtál:

"én azt most jól értelmezem, hogy ti ott idegenként azon ügyeskedtek, hogy az évszázadok óta ott élő embereknek ne olyan legyen az élete ahogy ők azt elképzelik?"

Amire megkérdeztem, hogy szerinted mit képzelnek el az életről és az építészetről.

Kérdésem továbbra is érvényes, szerinted mit gondolnak ezek az emberek az életről és főleg mit az építészetről?

Én nem mesélek, te mesélj. Nincs itt személyeskedés, nem kell a megsértődést játszani, válaszolj a kérdésre, aztán majd megyünk tovább. Nem kell semmit se kihallani semmiből, nem mondtam semmit és nem is sugalltam semmit arról, hogy szerintem mit gondolnak. Te mondd meg, hogy szerinted mit gondolnak az építészetről, kíváncsian hallgatlak.

OftF 2014.08.06. 17:10:25

@A biztos utas: szerintem tök egyértelműen le van írva, hogy mi a helyiek elképzelése: betonlépcső.

OftF 2014.08.06. 17:17:17

Égett már a beletek nagyon, ha ilyen gyorsan elfogadtátok Finta Úr érveit :)

little troll 2014.08.07. 09:54:19

@billy reed: Jóember, azért, mert hasonlatokkal érveltek, az nem jelenti azt, hogy igazatok van.

@A biztos utas: :)

tibita 2014.08.08. 17:39:53

@pepevagyok:

Szerintem inkább olvasd át figyelmesen a blogot mielőtt belehergeled magad ebbe az "önrendelkezés hős bajnoka" szerepbe.

Semmiképp nem szólnak bele a helyiek életébe, mert a helyiek már régen nem ott élnek.
Az új falú lejjebb van. A palota a régi falú területén van fent a hegyoldalban.
Mielőtt Balázsék rábukkantak a kutya nem járt arra, legfeljebb ha egy elkóborolt kecskét kerestek.
Vagy szerinted a szerda-szombat rendszerben rendezett goa-partikon a mélynyomó szakította le a födémet és lökte ki helyenként a falakat?

Na ezt a palotát hozták rendbe saját pénzükön és adományokból (tudod ,nem zsíros állami kutatási ösztöndíjakon Floridában nyaralva) építészek és önkéntesek egy csoportja az eredeti stílusban és módszerekkel.

Ebbe tenyerelt bele a helyi "Góré" ,amikor a régi odavezető utat , merő jóindulatból kikerülve, a régi falu még megmenthető részeit hazavágva odarittyentett egy beton lépcsőt ,ami egy tél alatt elemeire is hullott.

Na erre hívák fel a figyelmét a királynak az építészek ,akiknek ez a tanult szakmájuk és ha már ott vannak azért felhúztak egy iskolát is az új faluban, hogy télen ne csak a hólé ragadjon a helyi gyerekekre.

Én ezt olvastam a blogban......

jólélek 2014.08.17. 11:28:15

Meg vagyok döbbenve. Keresem a szavakat amik valamenyire is tükrözni tudnák ezt a megdöbbenésemet. Nem jön, hogy elhidjem ami történt.
Földe András cikkét olvasva a megdöbbenés és az elkeseredés szökött az égig bennem, de amikor az egyes hozászólásokat is elolvastam (pl. pepevagyok, gertan, geriszab, Kara kán, billy reed) a bicska kőkeményen kinyilt a zsebembe. Nem gondoltam volna, hogy négyzetméterenként enyi "tudós" szaladgál a Földön, akik két dolog között nem tudnak vagy nem is akarnak külömbséget tenni. Ezeknek a meglátásai, hogy az építészek és az önkéntesek beleszólnak a helybéliek életébe és fejlődni vágyó akaratába csak akkor lenne helyén való, igaz, ha ezek az európai emberek a király mostani házának vagy valameik falulakó mostani házának estek volna neki, de a felújítás egy közel 100 éve lakatlan műemléket célzott meg mégpedig eredeti anyagokból, eredeti tehnikákkal, eredeti állapotra való visszaállítását a király előzetes, írásos beleegyezésével. Ez a palotaerőd egy kisebb hegy tetején áll magányosan a régi Zangla romjai között, a falutól 700-800 méterre és 100 méterre a falu felett.
Magyarországon és a világ bármelyik országában is számtalan várat, palotát, kastélyt, építészeti remekművet újjítottak és újítanak fel a hozzájuk vezető útakkal együt (itt nem a hozzájuk vezető országútakra gondolok hanem a hozzájuk felvezető útakra) és nem cementel, betonnal hanem eredeti, korhű anyagokkal úgy ahogy azok a XIV.-XIX. századokban voltak.
Hogy egyeseknek ezt miért olyan nehéz megérteni?!!?
Aki majd fáradságot, időt és pénzt áldoz rá, hogy egy Isten hátamögötti, többszázéves palotaerődöt meglátogasson az nem betonjárdát akar látni hanem csak eredeti dolgokat. Ha csalódni fog többet nem megy vissza sőt odahaza és mindenfelé még a rossz hírét is elterjeszti, hogy legalább másokat megkímélyen a csalódástól.

A biztos utas 2014.10.07. 15:08:37

@pepevagyok: Ezek szerint nincs mondanivalód? Csak följössz hülyét csinálni magadból?

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu