HTML

Fő támogató

quantis.jpg

Csoma szobája

Nyugat-Tibet majdnem 6000 kilométerre van Budapesttől, de mégis köze van Magyarországhoz. Itt, egy Zangla nevű faluban élt Kőrösi Csoma Sándor, amikor kalandos körülmények közt a tibeti-angol szótárán dolgozott. A Himalája mélyén álló egykori erőd majd 100 évig elfeledve állt, míg hat éve néhány fiatal magyar építész nekiállt, hogy felújítsa. Szerzőnk egy nyarat és egy kemény telet töltött már a vidéken. Idén azért megy ki, hogy kiderüljön, sikerül-e a magyar önkénteseknek befejezni a munkát, vagy győz a havazás, földcsuszamlás, és a helyiek kényelmes munkatempója.

IndaFotó képek

Friss topikok

Linkblog

Milyen autót tolni a Mont Blanc tetején?

2014.07.31. 12:14 Földes András

A Himalájában építészeket kereső tudósítónk elmondja, mi az, ami benne van a világ 75 legjobb dolga  közt, majd kiköpi a tüdejét. Helyszíni tudósítás.

Hogy kerültem ebbe a helyzetbe? Egy szakadt dzsipet toltam negyedmagammal, a hideg szél porral tömte tele az orrom, miközben a tüdőm majdnem kiszakadt. Ami egyébként érthető volt, mert a fentiek 4450 méteres magasságban zajlottak. 4450 méter nagyjából Európa legmagasabb hegyének magassága, bár nehezen lehettem volna távolabb a Mont Blanctól: a Himalája közepén voltam, ahol ebben a magasságban még utak vezetnek. Burkolatlan, sziklás, vízmosásoktól szaggatott, de terepjáróval mégis járható utak.

csoma1.jpg

De miért én tolom a tonnás vasat, amikor elvileg annak kellene szállítania engem? Van egy hosszú-, és egy rövidtávú magyarázat. Rövid leszek.

Hosszútávú: Egy fiatal magyar építészcsapat hat éve kezdte el a legendás magyar utazó, Kőrösi Csoma Sándor egykori lakhelyének felújítását. Ez történetesen a Himalájában, India közepén van. A vad körülmények közt zajló munkáról már tudósítottam, és szó volt arról is, hogy később miért kezdtek bele egy iskolaépítésbe is. A munka idén ér véget, mégpedig Budapest főépítészének részvételével. Finta Sándorral még ártatlan építész korában több indexes videót is forgattunk érdekes, vagy sokkoló épületekről, úgyhogy az ő részvételével mutatjuk be, hogyan zárul ez a monumentális, de mégis teljesen civil módon szerveződő projekt. (Ha érdeklik a színes előzmények, lapozzon vissza a blogban, vagy nézze meg jobboldalt a FAQ fejezetet.)

A rövidtávú magyarázat: Kőrösi Csoma egykori lakhelye, Zangla, még ma is nehezen megközelíthető helynek számít. A civilizáció legközelebbi állomásáról, tehát ahol még van vezetékes internet, 10 órás dzsipúttal érhető el az a település (Padum), ahonnan már csak kétórás dzsipezésre van Zangla.

csoma5.jpg

A kaland ezen a vidéken nem a célpontban kezdődik, hanem már jóval korábban. Esetünkben akkor, amikor megpróbáltam dzsipet bérelni a vezetékes internettel ellátott helyen, Kargilban. A város alapesetben egy jellegtelen indiai település lenne, a fojtogató szmog, por és káosz szokásos keverékével. De ennyi Khomeini ajatollah-poszterrel, és ilyen agresszív taxisokkal máshol nem találkozni. Történetünk szempontjából az utóbbi a lényeges: az utazó feladata, hogy egy kaotikus placcon álló, dudáló, távozó és érkező dzsipek közül egybe bevásárolja magát. A helyi taxisokkal tárgyalás talán csak a Lázár Jánossal való egyezkedéshez hasonlítható: tárgyalópartnerünk vehemensen próbál meggyőzni minket arról, hogy a ránk kiszabott irreálisan magas díj valójában árengedmény. Amikor érvelése során ellentmondásba keveredik, akkor sima modorban mutat rá arra, hogy mi értjük félre a dolgot, csak a részleteket bonyolult lenne nekünk elmagyarázni.

Nem szeretnék rajta maradni a Lázár Jánosos párhuzamon, de annyit még: a jeles államférfi és a muszlim maffiataxisok hasonlósága nagy terhelhetőségükben is megmutatkozik. Az alku után ugyanis kiderült, másnap hajnali négykor indulunk, hogy még délután célba érjünk.

csoma2.jpg

Cuki kisállatok és féltengelyszerelés

Hajnalban három álmos francia társaságában hajtottunk végig a sötét és kihalt Kargilon. Az út meredeken emelkedni kezdett, még nem hagytuk el az utolsó házakat, amikor kialudtak az autó fényszórói. „No problem” – mondta a sofőr, leálltunk, biztosítékot cserélt, és már indultunk is. Az út az első bukkanóig tartott, ahol újra sötétség borult ránk. Újabb biztosíték, újra indulás, új bukkanó, megint sötét. A megoldást a napfelkelte hozta el, onnantól ugyanis nem volt szükség lámpára.

A figyelmünket amúgy is elvonta a lélegzetállító táj. Az egzotikus tájon dzsipezés valószínűleg benne van a világ legjobb hetvenöt dolga közt. A dzsip lassan döcög, van idő nézelődni, percek alatt elfelejtődik, hogy valahová igyekszünk, nem pedig azért jöttünk, hogy úgy nézzük a tájat, mint valami moziban. Ha a dzsipezés a Himalájában zajlik, akkor az ember bámulja az elképesztő formájú hegyeket, lábuknál a szűk zöld mezőkön kapáló, vagy az árnyékban lebzselő tibetieket, és a cuki állatokat. Dzsipezésnél valamiért halmozottan sok kedves állatot látni: kis szamarat, amelyik úgy lógatja a fejét, mint aki elrontotta a távirányítót, de nem mer szólni. Bumfordi jakokat, akik nyilván Schoppenhauert olvasnak egész nap. És egész családdal kitelepülő mormotákat, akik úgy ülnek a domboldalon, mint egy piknikező család a falunapon.

Az élmény a megfelelően kiválasztott zenével együtt tökéletes. A himalájai playlist a poszt végén található.

csoma3.jpg

A filmből csak az szakított ki, amikor vadul surrogó hangot hallva megálltunk. A hátsó kerék ért hozzá a sárvető műanyaghoz. A sofőr nem sokat gondolkodott a megoldáson: leszerelte a lapot, behajította a virágos mezőbe, és már mentünk is tovább. Egészen addig, amíg a kerék már a sárhányóhoz ért hozzá. Akkor nekiállt leszerelni az egész sárhányót. Ki tudja, meddig folytatódott volna az autó bontása, ha rajta múlik, valószínűleg úgy érkezünk meg, Frédi és Béni: zárt alakzatban rohanunk, kézben tartva a megmaradt karosszériát. Szerencsére utolért minket egy másik autó, amelynek sofőrje józanabb hozzáállásról tett tanúbizonyságot. Az autóból kiszálló tibeti rámutatott, hogy magával a kerékkel kellene kezdeni valamit. Ekkor kezdődött az a nagygenerál, amelynek során leszedték a kereket, aztán a rugókat, aztán egy csomó mindent, míg végül már a féltengelyt csavarozták. Mindezt a porban fekve, 3500 méteres magasságban, két darab szerszámmal felfegyverkezve. Két órával később indultunk el, de sofőrünk már láthatóan már nem érezte magát nyeregben. Olyan lassan döcögtünk, hogy akár ki is szállhattunk volna, hogy az autó mellett sétálva nyújtóztassuk ki tagjainkat. Miközben még több száz kilométernyi himalájai út volt előttünk.

Jack London, aranyásók nélkül 

Ha én lettem volna Sherlock Holmes, akkor felfigyeltem volna arra is, hogy amikor megálltunk teázni, a sofőr sosem kapcsolta le a motort. A nyomozó a 4450 méteres hágón kapta volna meg a magyarázatot. A motor érthetetlen módon menet közben kapcsolt ki. Egy ideig gurultunk, aztán a kocsi megállt, de senki nem mozdult. A sofőr és mi is csendben ültünk a helyünkön. Jeges szél szaggatta odakinn a csenevész füveket, és egyetlen cuki kisállat sem volt a környéken.

Aztán vezetőnk kiszállt, és erőltetett derűvel a hangjában azt mondta: push. Tolni. Ami nem azt jelentette, hogy toljuk be a kocsit, hanem hogy toljuk fel a domb tetejére, ahonnan gurulva beindíthatja.

Nem voltunk akklimatizálódva, mindnyájan néhány napja érkeztünk csak a Himalájába, úgyhogy ebben a magasságban még sétánál is kapkodtuk a levegőt. Egy dzsipet feltolni a dombra olyan feladat volt, mintha lemennénk életünk első futóedzésére, ahol az edző egy könnyed maratonfutással akarna bevezetni minket a sport szépségeibe.

csoma4.jpg

Egész testünk nekifeszült a meglepően nehéz vasnak, kapkodtuk a levegőt, és amíg a látóteremet nem tölték ki teljesen a színes csillagok és köröcskék, magamat láttam, amint megkezdjük első éjszakánkat a Mont Blanc magasságán, a kietlen és fagyos hágón. Az egész tragikus lett volna, ha nem lett volna még annál is viccesebb. Mi jöhet még? Felrobban a motor? Leesik a kormánykerék?

Az autó azonban beindult, és 18 órás út végén feltűntek Padum fényei. Nem igaz: egyszerűen beértünk Padum sötét házai közé. Ezen a vidéken már csak generátorral termelnek áramot, napi három órára. Amúgy szűkös, csak távolról idehozott élelmet kapni, turisták pedig már nincsenek, csak hegymászók és túrázók tűnnek fel, akik a hegység valamelyik szegletébe igyekeznek. Padum olyan pionírtelepülés, ahol simán leforgathatnának egy Jack London-filmet, már ha a környéken lennének aranyásók. Amelyek nincsenek. Ladak és Zanszkar régiója indiai viszonylatban is szegény vidéknek számít. Az őslakosok szerencséje, hogy nem nagyon szembesülnek a civilizáció vívmányaival, így egyelőre nem élik meg tragikusan, hogy falvaikban nincs áram, net, folyóvíz, és nagyjából azt eszik, amit megtermelnek.

Egy nappal később már ott álltam az egyik ilyen faluban, Zanglában, ahol a fenti képletet 15 magyar önkéntes, és vezetőjük, a projekt kitalálója, Irimiás Balázs kavarták meg. Iskolát építettek, a hatszáz éves palotát renoválták, és egész évre szóló pletykaalapanyagot biztosítottak a 400 fős falunak.

Az elkövetkező részekben mindhárom tevékenységi körbe betekintünk. Addig is a himalájai playlist:

Cults – Cults
Dan le Sac vs Scroobius Pip – Logic of Chance
Daft Punk – Random access memories
For a Minor Reflection – Reistu big vid
Stromae – Racine Carrée
Bob Dylan – Bring it all back home
Chemical Brothers – Exit planet dust
Pharoahe Monch – W.A.R.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://csoma.blog.hu/api/trackback/id/tr896561515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.07.31. 19:59:31

Melyik földrészen van a Mount Blanc? :DD
(gyk: Mont Blanc a hegy neve)

mriksz 2014.07.31. 20:32:59

Mount Blanc:Alpok.Mount Everest(Csomolungma):Ázsia.Hol járt az autó?

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.07.31. 21:30:22

@mriksz: direkt ellenőriztem, hogy jól emlékszem-e, de a gúgle is megerősítette. Mont Blanc és nem Mount Blanc.
Már csak azért sem, mert a "mont" és a "blanc" francia, míg a "mount" és az "everest" angol szavak.

tomoo 2014.07.31. 21:42:35

Minek kommenteltek, ha még az első bekezdést se tudjátok elolvasni?

Manarola (törölt) 2014.07.31. 22:22:37

Most komolyan senki nem értette az első hsz-t? :))))
Atyaég.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.08.01. 08:21:53

@Manarola: őszintén szólva én csak a címet és a szerzőt néztem, tovább nem olvastam.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.08.01. 08:24:53

@tomoo: vannak szerzők, akiknek az irományait feleslegesnek tartom elolvasni, ugyanakkor kinézem belőlük, hogy ekkora fasságot írjanak.
Most is csak miattad olvastam egy sorral tovább :D